néplélektan
VIL9 241a folklorisztika, ritkábban az egész néprajz (néprajztudomány) megnevezése a 19. sz. német és ezt követő tudományosságában, így a magyarban is. ● A népi kultúrának egy népi lelkiségből való származtatása korábban és gyakran felbukkanó felismerés (nálunk p1. 1847-ben Erdélyi J. az általa nem ismert folklore terminust „a magyar nép lélektudománya” körülírással helyettesíti), elméleti megfogalmazása akkor alakul ki, amikor az erkölcs és a szokások mozgatórugóját a „néplélek” (német Volksgeist) jelenségében látják. Itt Montesquieu, Herder, sőt Comte műveire előszeretettel hivatkoznak. ● A nyelvi megjelenésű folklór műfajait (elsősorban a mítoszt és a mesét) már a Grimm-testvérek egyfajta közös és régi világnézetből magyarázzák, amelynek poétikai minőségeit a nyelvi formák sajátosságából (ismétlés, párhuzamosság, megszemélyesítés, metafora, jelképesség stb.) eredeztetik. Nyelvészeti pszichológiai irányzattá szerveződött és mindez H. Lazarus és H. Steinthal 1859 óta megjelenő folyóiratának (Zeitschrift für Völkerpsychologie und Sprachwissenschaft) segítségével. A részlettanulmányok összegezését adta 1888-ban W. Wundt Über Ziele und Wege der Völkerpsychologie c. tanulmányában, amely nemcsak lezárása egy fél évszázados tudományos irányzatnak, hanem egyszersmind kezdeményezése egy immár világméretű rendszerezésnek. Ennek főműve a tőle második, végleges kiadásban 1912—1921 között tíz kötetben megjelent Völkerpsychologie, amelyben már nem annyira a folklór, hanem a primitív költészet és nyelv jelenségeit értelmezi (→lélektani irodalomszemlélet). Ez a felfogás nemcsak az etnológiában és folklorisztikában terjedt el, hanem E. Cassirer közvetítésével a szimbolikus művészet- és társadalomelmélet alapjává is vált. ● Magyarországon Katona L. éppen a régi és az új felfogás közti átmenet pillanatában (1889) fogalmazta meg a maga „néppsychologiai” felfogását, amely szerint a folklór minden jelensége a „népjellem” megnyilvánulásaként is felfogható. ● (→irodalomtudomány és pszichológia)
Irodalom:
Katona L.: A népköltés a néplélektan tárgykörében (Budapesti Szemle, 1910); Dömötör Tekla—Katona I. —Voigt V.: Folklorisztikai tudománytörténet., I. (1978).
