röpdal
VIL12 169a dal műfaja, különösen a szokásköltészet keretében. Rövid, egy strófánál. nem hosszabb. A strófa két fele között gyakran gondolatritmus figyelhető meg. Előadásmódja a rögtönzés, ennek keretei és a műfaj poétikai mintái azonban meglehetősen széles körben ismertek. Alműfajai →rigmus, táncszó, kikiáltás. A világ számos részén ismerik (ilyen pl. a norvég stev, az alpesi német Schnaderhüpfel, a keleti szláv csasztuska, az ibériai copla, ám a maláj pantum is), nemzetközi összehasonlítása mégsem történt meg eddig. Írásos és szóbeli változatai egyaránt ismertek. A líraiság csak kezdetleges formában figyelhető meg benne, de pl. az ún. természeti kezdőkép gyakran előfordul. ● A magyar folklórban is megtalálható, és többstrófásnak tekintett lírai dalaink egy része is ilyen részekre bontható. Különösen a politikai költészet keretében fejlesztették tovább. ● (→dal, líra)
Irodalom:
Voigt V.: A folklór esztétikájához (1972); R. W. Brednich—L. Röhrich —W. Suppan: Handbuch des Volksliedes (1973—1975); H. Bausinger: Formen der „Volkspoesie” (1980).
