kommunikáció
VIL6 482 | részcímszóaz →etnológiai irodalomszemlélet mindig megkülönböztetett figyelemmel kísérte a közvetlen közlés („szervtől szembe kommunikáció”) jelenségeit, s az újabban a beszélés néprajza néven ismert irányzat éppen a kommunikációs folyamatok leírását állította középpontba. Itt megkülönböztethetjük a közvetlen beszédet a társadalomban használt általános nyelv fogalmától, és ugyanígy a közvetlen mozdulatokat az általános gesztusoktól. A köznapi kommunikáció jelenségeinek leírásával sok olyan népköltési műfaj (frázisok, csúfolók, hiedelemtörténetek, szabályok stb.) értelmezésére nyílott mód, amelyet a korábbi kutatás éppen a nem-esztétikainak tekintett mindennapi közléshez tartozása miatt nehezen tudott magyarázni.
Irodalom:
A. Leroi-Gourhan: Le geste et la parole (1964—1965); Schwerpunkte Linguistik und Kommunikationswissenschaft (1971–); Voigt V.: Folklór és szociolingvisztika (Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 1972); R. Bartsch–Th. Vennemann: Linguistik und Kommunikationswissenschaft (1973); R. Bauman–J. Sherzer: Explorations in the Ethnography of Speaking (1974); Józsa P.: Társadalmi kommunikáció (1974); Statistik, Semiotik, Informationsästhetik (Zeitschrift für Literaturwissenschaft und Linguistik, 1974); A. Helbo: Théorie et pratique de code (Degrés, 1974): Balogh L.: Irodalom és kommunikáció (1975); J. Hennig–L. Huth: Kommunikation als Problem der Linguistik (1975); Király J.–Zsilka J.: Kommunikációelmélet. III. Homogén médiumok (1975); D. C. Kochan: Sprache und Kommunikative Kompetenz (1975); Grundlagen der Kommunikation (1975–); Th. R. Williams: Socialization and Communication in Primary Groups (1978).
