többnyelvűség
VIL15 566 | részcímszóa→primitív irodalom keretében már megfigyelhető, az →ősköltészet korában viszont a szó szoros értelmében még nem tételezhető fel. A folklór bizonyos területein nemcsak két, hanem több nyelv érintkezik egymással (Balkán, Erdély, Volga-vidék, Belső-Ázsia stb.), az Európából kiinduló emigráció is ilyen környezetet hozott létre (pl. mindkét Amerika, Ausztrália, Új-Zéland stb. esetében). A mai afrikai folklór szinte teljes egészében többnyelvű környezetben található meg. Minden soknyelvű társadalom vagy ország (pl. India, Kína, a Szovjetunió stb.) esetében megfigyelhető,
hogy egy nagy nyelv válik uralkodóvá, erre több szinten keresztül fordítják a folklóralkotásokat: egy kicsiny és helyi, akár dialektusnak nevezhető nyelvi környezetből a helyi köznyelven át a nagy nyelvig. Ez a folyamat tükröződik az oktatásban is, ami megint visszahat a helybeli folklórokra is. Nemcsak az egyházak által használt nyelvek révén, ám ezektől elválaszthatatlanul érvényesül a görög, latin, héber, egyházi szláv, orosz nyelvi hatás a környező népek
folklórjában. A több nyelven szólás (olykor érthetetlen szövegekkel is), tudományos nevén a glosszolália, nemcsak a pünkösdi történet és a pünkösdista egyház keretében, hanem széles körben ismert jelensége a primitív vallásokhoz kapcsolható műfajoknak (pl. →sámánisztikus irodalom). ● Csak néhány folklórszövegben találhatók többnyelvű betétek: pl. az észak-olaszországi szlovén mesében az állatok friuli olasz. déli tiroli nyelveken is megszólalnak; a harangok „szavát” Európa-szerte különböző nyelveken adják vissza. Feliratok, rejtvények megfejtései, mesei fordulatok, mesehősök nevei is értelmezhetők ilyen háttérrel. (Pl. a magyar mesei nevek közül a Szép‑mezőszárnya románból történt fordítás, a virágnevek erdélyi és balkáni hátterűek, az Árgirusnév görög eredetű és sok nyelvből ismert stb.). Bizonyos irodalmi közegek (pl. a →diákirodalom) előszeretettel használják az egyenlő értékűnek tartott különböző nyelvi fordulatokat (pl. a →makaronikus költészet keretében). A kabaré sok alkotása él a többnyelvűséggel, vagy így is értelmezhető szövegekkel. Egyes irodalmak (pl. →jiddis irodalom) mindenképpen soknyelvű közegben hat, több műfaja (pl. →jiddis vicc) ezt fel is használja. ● Terjedelmi okokból is csak rövid műfajok esetében lehetséges, hogy többnyelvű folklórszövegeket egymás mellett közöljenek. Ezek közül a legrégibb hagyománya a proverbiumokat közlő többnyelvű →florilegium összeállításának és kiadásának van. Ez folytatódik a mai tudományos parömiológia kiadványaiban is. ● (→kétnyelvűség).
