Vissza a főlapra

Jelmagyarázat:


EKL: Esztétikai kislexikon
KKE: Kulturális kisenciklopédia
VIL: Világirodalmi lexikon

neofolklorizmus

VIL9 204

a folklorizmus új for­mája, amely a 20. sz.-ban jelentkezik. Amíg a korábbi társadalomtörténeti korszakokban a folklórnak a nem-folklórban való megjelenése változó célokat szolgált, a 19. sz.-i népiesség ezt rendszerint a nem­zeti irodalom megteremtésével kapcsolta össze és a népet illetően társadalmi eman­cipációt is sürgetett. Ezzel szemben szá­zadunkban főként formai újításként buk­kan fel a folklór átvétele (igen határozot­tan a szimbolizmus és a szürrealizmus ke­retében, de általában is az avantgard tö­rekvések között): egyes elemeket, megoldásokat vesznek át. Nemcsak az irodalomban találjuk meg, hanem pl. Bartók B. zenéje, P. Klee festészete, M. Chagall ábrázolásmódja, I. Mestrovic motívumai ilyennek nevezhetők. Az irodalomban teoretikus érvénnyel fogalmazza meg M. Gorkij (és nyomán a szovjet esztétika) minden alkotás „népi” eredetének köve­telményét, a motívumokban azonban A. Blok, B. Paszternak, I. Babel vagy akár M. Bulgakov többet vesz át, Sz. Jeszenyinnek pedig szinte egész költészete így értelmezhető. A montázsszerű, izolált átvételt J. Joyce és E. Pound műveiben figyelhetjük meg a leginkább. A latin-amerikai íróknál a népélet ábrázolása ke­rül előtérbe, kevés a közvetlenül folklór eredetű vonás, nem hiányzik azonban a teoretikus megfogalmazás sem (A. Car­pentier). Inkább néprajzi, mint folklorisz­tikai adatokra épít a lengyel St . Reymont, vagy a francia R. Martin du Gard, sőt az olasz írók közül is többen (pl. C. Pave­se). ● Kelet-Európában, így Mo.-on is nem mindig könnyű elválasztani egymástól a „régi” és az „új" folklorizmust. Petőfi S., Arany J., H. Botev és M. Ler­montov nyilvánvalóan a korábbi megol­dást képviselik. Ady E., még inkább József A., L. Blaga vagy M. Krleza azon­ban átmenetet alkotnak a két megoldás között. ● Noha felületesen szemlélőnek hasonló jelenség, a harmadik világban most megerősödött →tradicionalizmus, neoprimitivizmus voltaképpen más: ott nem a hivatásos irodalommal és művelt­séggel már szembeállított folklór, hanem még a homogénnek tekintett etnikus, törzsi vagy helyi hagyomány az átvétel forrása. ● E jelenség nemzetközi méretű kutatása az utóbbi évtizedben magyar kezdeményezésre indult meg, gazdag és sokrétű eredménnyel. (→folklorizmus)

Irodalom:

Voigt V.: Vom Neofolklorismus in der Kunst (Acta Ethn, 19W); A folk­lorizmus egykor és ma I—IV (1978); Folklorismus Bulletin (1979—); A folk­lorizmus fogalma és jelenségei I—IV. (1981).