kisebbségi kultúra
KKE 306
egy társadalomban valamilyen szempontból kisebbségi csoport teljes kultúrája.
Legismertebb megnyilvánulása az etnikus kisebbség kultúrája (→nemzetiségi kultúra), azonban vallási, szociális és egyéb szempontból is nevezhetünk így egyes jelenségeket (pl. a nők, tanulók, tengerészek, egy országon belül az ott dolgozó külföldiek, zenészek, katolikusok vagy protestánsok, szekták, szakszervezetek és politikai pártok stb. kultúrája jellemezhető így is). A szubkultúra fogalmától úgy különböztethetjük meg, hogy ez egy adott kultúrán belül, annak rendszerében foglal helyet, míg a ~ voltaképpen ettől független, jellegét tekintve közel áll az alávetett osztály kultúrájához, természetesen azzal a különbséggel, hogy hordozói összességét nem nevezhetjük osztálynak. • Minthogy az →anyagi kultúra keretében az önállóság inkább hagyományos jellegű, és ritkán tudatos tevékenység eredménye, a →szociális kultúra területén jobban megnyilvánul, leginkább ismert megnyilvánulási területe pedig a →szellemi kultúra, minthogy itt a különállást könnyű kifejezni (pl. a viselet, a szokások, az étkezés mintái, a művészeti alkotások stb. segítségével). Elméletileg elképzelhető, hogy társadalmi és történeti változások miatt egy „többségi kultúra” valahol ~ jelleget kap (pl. magyar kultúra Erdélyben 1918 után), gyakoribb azonban a fordított folyamat, amikor egy ~ válik (legtöbbször a nemzeti önállósodás következményeként) →többségi kultúrává, azaz a társadalomban a számbeli többséget alkotók kultúrájává (pl. a finn kultúra Finnország létrejöttekor, a harmadik világ számos kultúrája a függetlenség kivívása után stb.). • Minthogy a ~ relatív és igen bonyolult társadalmi viszonyoknak felel meg, többszörös rétegződése figyelhető meg. Pl. Szudánban az utóbbi évszázadban az arab, különösen az egyiptomi arab, az angol, majd egy önállónak tekintett szudáni kultúra sokszoros rétegződésben érintette a több mint száz különböző „törzs”-nek tekintett néger (és arab) helyi csoportok kultúráit. Grönlandon számbelileg mindig az eszkimók voltak túlsúlyban, kultúrájuk azonban a dán és észak-amerikai befolyás következtében ~ jellegű. 1809-ig a finn kultúra ~ volt a svéd királyságban, ezután a finn területeken élő svédek kultúrája vált ~vá, ugyanakkor az ország nyugati szigetvidékén máig a svéd kultúra a „hivatalos” kultúra, amelyhez képest az ott kisebbségben élő finnek kulturális lehetőségei egy ~ keretébe ágyazódnak. Ugyanakkor a finnországi svédek egész kultúrája hozzátartozik a szomszédos Svédország hivatalos kultúrájához, noha az eltérő társadalmi és művelődési hagyományok miatt azon belül ismét egy lokális változatot képvisel. • Történeti korszakonként igen nagy mértékben változik ~ az intézményeinek jellege, ezek kiépítésének lehetősége. Pl. a mai kapitalista Európában országonként különbözik a vendégmunkások kulturális igényeinek kielégítése; Afrikában állandóak a ~ elleni támadások, ill. ezek védelme stb. • Önálló társadalmi jelenségként több tudomány is vizsgálja: a politika, szociológia, statisztika, demográfia, történettudomány, régészet, antropológia, nyelvtudomány, művelődéstörténet, néprajz stb. mindegyik a maga módszereit és szempontjait helyezve előtérbe. A néprajzi vizsgálatok leginkább az interetnikus kutatás, az etnikumok összehasonlító vizsgálatának keretében jelennek meg, amelynek során egy állam vagy kultúra keretén belül élő különböző etnikumok életmódját vizsgálják a néprajz, nyelvjáráskutatás, helytörténet, művelődéstörténet, demográfia és más társadalomtudományok módszereivel. A kultúrát hordozók csoportjainak számával és e csoportok jellemzésével hoz, foglalkozik a →kultúradinamika.
Irodalom:
Nationale Minderheiten Westeuropa (1975); O. Bockhorn–K. Gaál–I. Zucker: Minderheiten und Regionalkultur (1981); M. Marefka: Vorurteite – Minderheiten – Diskriminierung (1982).
