nemzeti irodalmi lexikon
VIL9 190-191egy kultúra, nyelv vagy nemzetirodalmát tárgyaló irodalomtudományi kézikönyv. Ma használatos formájában az antikvitás nem ismerte, a középkorarab, perzsa, török, sőt kínai irodalmi kézikönyvei a maguk irodalmi nyelvén írt alkotásokat tartalmazták, anélkül, hogy ezt nemzeti irodalomnak nevezték volna, pusztán a nyelvi hovatartozást érezték fontosnak. Az újkori európai irodalomelmélet is csak a klasszikus és modern művek között tett különbséget. Voltaképpen a nemzeti bibliográfiák és életrajzi gyűjtemények, az általános lexikonok és enciklopédiák létrejötte után, a 19. sz.-ban formálódott meg az az igény, hogy külön vegyék egy-egy nemzet irodalmának tényeit (ez gyakran nem azonos a nyelv szerinti megkülönböztetéssel: pl. a német vagy francia irodalmi lexikonoknál tágabb a német vagy francia nyelvű irodalmak lexikona). Napjainkban az irodalomtörténeti adatok elsődleges rendezése ilyen kézikönyvekben történik meg, amelyekben poétikai, stilisztikai, irodalomelméleti, bizonyos fokig esztétikai és rokon tudományos (nyelvtudományi, művelődéstörténeti, folklorisztikai stb.) címszavak is helyet kapnak. Mivel majd mindegyik irodalomtudomány összeállított ilyen munkát, ezek közül még a színvonalasabbak is több százra tehetők. ● (nemzeti irodalom, irodalmi lexikon és enciklopédia).
