robinzonád
VIL12 25-26 | részcímszóa kalandirodalom e jellemző műfaját nemcsak az ifjúsági irodalom vagy az útleírás keretében kedvelték, hanem társadalmi-politikai mondanivalója miatt az utópia is felhasználta. A távoli tájak, primitív kultúrák leírása következtében a →primitivizmus is jelentkezik az ilyen alkotásokban. ● Történetileg a „lakatlan sziget” toposza már az antikvitásban, a középkor és a reneszánsz irodalmában is ismert, s természetesen igen gyakori a többé-kevésbé hiteles útleírásokban is. Az első jelentős mű, amely e témakörben társadalomfilozófiai gondolatot fejez ki. Grimmelshausen pikareszk regényének latin című, ám német nyelvű folytatása (Continuatio des Abentheuerlichen Simplicissimi (A kalandos Simplicissimus folytatása, 1669), amelyben a főhős a harmincéves háború borzalmai elől menekül egy szigetre. Rokona H. Nevük műve, a The Isle of Pines (Pines szigete, 1686). A sok Simplicissimus-utánzás jelzi a mű hatását. Ám e tematika akkor még nem különült el műfajjá. Ismert, hogy Defoe regényének közvetlen forrása W. Rogers: A Cruising Voyage Round the World (‘Vitorlással a Föld körül.. 1712) c. műve, A. Selkirk tengerész életírása volt, s a Robinson nagy gének kihasználására maga Defoe is írt két folytatást, ezzel már megteremtve a műfaj folytonosságát, ám nagyobb visszhang nélkül. Már ugyanekkor megjelent azonban az első német utánzás (Teutscher Robinson ‘Német Robinson’, 1720), amelyet két év múlva továbbiak követnek, s néhány éven belül gyakorlatilag minden európai (és sok távolibb) nép megalkotja a maga ilyen, fiktív hősű beszámolóit. ● Az ifjúsági irodalom keretében a német J. H. Campe Robinson der jüngere (‘Az ifjabb Robinson’, 1779—1780) c. regénye vált több mint 25 nyelven és több mint ötször ennyi kiadásban világsikerré, sokszor elhomályosítva az eredeti művet. ● Magyarul Defoe eredeti műve viszonylag későn látott napvilágot; Vajda P. 1844-es könyvét (Robinson Crusoe története) nevezhetjük ennek. Campe német gyermekváltozatát 1787-ban Ifjabbik Robinzon, íródott a gyermekeknek gyönyörködtető és hasznos magok mulatságokra... c. Gelei J. fordításában adták ki. Nem sokkal később jelenik meg magyarul az első robinzonád: O. B. Verdion Leben und besondere Begebenheiten Peter Roberts... (1743) alapján Szent-Iványi L. fordítása: Róbert Péter született anglus élete (1797). A későbbiekből a legismertebb J. J. Polt: Abenteuer und Reisen Martin Engelbrechts (1801) alapján Csery P.-től az Engelhard Márton, vagy egy Ifjúnak tengeri utazása és egy magános szigeten történt viszontagságai a tizenhetedik Századból (1826. ám a fordítás már évekkel ez előtt készen állt). Az első „magyar” robinzonád Szekér A. Joachim műve: Magyar Robinzon vagy is Újvári és Miskei Magyar Vitézeknek viszontagságai, és azoknak e Világ különbféle részeiben történt csodálatos esetei (1808), amelynek azonban csak igen kis része játszódik a lakatlan szigeten. A későbbi magyar példák a bonyolult utazások és a váratlan fordulatokban bővelkedó családi kapcsolatok, felismerések és üldözések témáját helyezték előtérbe a lakatlan sziget és a civilizatorikus morál helyébe. Viszont a téma a ponyván mindvégig népszerű maradt, eredetik, fordítások és átdolgozások újabb meg újabb változatai formájában.
Irodalom:
H. Hettner: Robinson und die Robinsonaden (1854); H. Ullrich: Robinson und Robinsonaden (1898); Thurzó F.: Robinzon és a mi Robinzonirodalmunk (1899); F. Brüggemann: Utopie und Robinsonade (1914); H. Ullrich: Defoes Robinson Crusoe. Die Geschichte eines Weltbuchs (1924); O. Deneke: Robinson Crusoe in Deutschland. Die Frühdrukke 1720—1780 (1934); H. Feyer: Die politische Insel (1936); György L.: A magyar regény előzményei (1941); J. K. Wezel: Robinson Krusoe (1979).
