egzotikus irodalom
VIL2 1002exotikus irodalom (görög eredetű latin exoticus 'távoli, távoleső'>: 1. az európai irodalomtól távoleső népek és országok irodalma. Az a gondolat, hogya saját hagyománytól idegen irodalmakban éppen az eltérő vonások művészileg is érdekesek lehetnek, némi előzmények után csak a nagy felfedezések korának európai irodalomszemléletében alakult ki, és első nyomait az Indiáról, Afrikáról, valamint az Újvilágról adott, olykor hiteles, legtöbbször azonban kiszínezett beszámolókban találjuk meg. Az ilyen →útleírások és a távoli tájakkal foglalkozó első európai szépirodalmi művek azonban legfeljebb utalásaikban említik a távoli földrészek irodalmát, maguk inkább az egzotizmus keretei között foglalkoznak a bennszülöttek életével. Csupán néhány lelkes felfedező kísérelte meg, hogy az őslakosok irodalminak vélhető alkotásait leírva vagy lemásolva megmentse az utókornak. Köztük legértékesebbek a maya kódexek, amelyek a maya irodalom termékeit őrizték meg. A múlt századtól kialakuló tudományos kutatás már más elgondolások alapján áll, és leírásra, értékelésre a →primitív irodalom elnevezést használja.
Irodalom:
R. Hakluyt: The Principal Navigations, Voyages and Discoveries (1598–1600); Hakluyt Society Publications (1847–); R. Rieman: Die Entwicklung des exotischen Romans in Deutschland (1910); Ch. G. Chinard: L'éxotisme américain dans la littérature francaise au XVI. siécle (1911); H. N. Fairchild: The Noble Sauvage (1928); R. Gonnard: La légende du bon sauvage (1946); G. Cocchiara: Az örök vadember (1965).
