Vissza a főlapra

Jelmagyarázat:


EKL: Esztétikai kislexikon
KKE: Kulturális kisenciklopédia
VIL: Világirodalmi lexikon

rontás

VIL12 168

a rítusköltészet műfaja, olyan →varázsszöveg, amelynek célja megsemmisítés, gyakran betegségek vagy természeti csapások előidézése. A fekete mágia keretében hat, a gyógyítás, ima, áldás ellentéte, ám e műfajoktól formáját és a használat módját tekintve alig különíthető el. Önálló alműfajai közül az átok és a káromlás (káromkodás) sajátos formájú, világszerte ismert jelenségek. Olykor más célú szöveg is felhasználható ilyen módon (ezt megetetik, elégetik stb.). Világszerte ismert jelenség, egy-egy szövege vagy megoldása kontinen­seken és évezredeken át is megfigyelhető (pl. lehetetlenségi formulák, visszafelé ol­vasott szövegek, csökkenő számsorok vagy egyéb sorozatok). (→ráolvasás) ● Egyházi használatban az exorcizmus, nálunk legin­kább az →ördögűzés használ ilyen szövegeket. ● Az irodalom is gyakran használja, rendszerint nagyhatású, színpadias vagy romantikus művekben (pl. operák, Shakes­peare művei közül a Macbeth vagy a III. Richárd stb.). ● (→mágikus irodalom)

Irodalom:

A. Seppilli: Poesia e magia (1971); Pócs Éva     Erdélyi Zsuzsanna: Ráolvasás — Archaikus népi imádságok (Magyar néprajz V. — Folklór 1., 1988); Fónagy I.: Mágia (1989).