Vissza a főlapra

Jelmagyarázat:


EKL: Esztétikai kislexikon
KKE: Kulturális kisenciklopédia
VIL: Világirodalmi lexikon

betyárköltészet

VIL1 896-897

a népköltészetben kü­lönböző műfajokban jelenik meg a betyár: leggyakoribb a →betyárballada, ehhez áll közel a →betyárdal, a prózai történetek közül legtöbb a →betyármonda; voltakép­pen nincs betyármese, más műfajok közül egyedül a →betyárjáték érdemel említést. Annál kedveltebb a betyár a népi díszítőművészetben, itt nemegyszer a betyárköltészet egyes alkotásaihoz ké­szültek mintegy illusztrációk. Területileg és tartalmilag igen különböznek egymás­tól az egyes népek betyárköltészetének termékei. Az angolok ideszámítják te­kintélyes →outlaw-irodalmuk minden ter­mékét, a →Robin Hood-ciklus alkotásait éppen úgy, mint a →border ballad számos példányát. A németeknél a →rablóköl­tészet jó néhány alkotása vonható ide, és néhány olyan népszerű útonálló, mint Schinderhannes szintén itt kap helyet. Az olasz briganti-költészet és általában a rablókról szóló művek is idetartoznak. A bolgár és albán hajdut, a szerb hajduk és uszkok, az ukrán hajdemak, a román haiduc, a lengyel és szlovák zbojnik, az orosz razbojnik hősükről szóló népkölté­szeti alkotások, valamint a görög klef­tiszballadák és →Akritasz-dalok da­rabjai egyetlen nagy tömböt képviselnek, számos nemzetközi kapcsolattal. Különösen a keleti szláv folklórban a feudalizmus elleni lázadók, sőt általában a népi hősök gyakran öltenek a betyárköltészet főbb szereplőivel azonos for­mát: motívum- és szövegegyezések mu­tathatók ki a betyárköltészet és a polgárháború, valamint a Nagy Honvédő Háború költészete között. Az Egyesült Államokban — másfelől — a cowboyirodalom és általában bűnügyi tárgyú irodalom termékei elválaszthatatlanok a betyárköltészettől, amely szoros kap­csolatban áll a protest songgal és általá­ban az amerikai munkásirodalommal, sőt az ottani néger irodalommal is. Dél-Amerikában főként a gauchokölté­szet, távolabbról azonban az egész kései romance hordoz betyárköltészeti vonáso­kat. A hivatásos irodalom természetesen különböző módon és mértékben veszi át a népköltészet betyár tárgyú alkotásait, legtöbbször a betyárromantika szellemében (→betyártörténet). Az irodalom alan­tasabb termékei a ponyvairodalom közvetítésével gyakran ismét visszakerülnek a néphez, és ott a betyárköltészet másodla­gos jelenségeit formálják ki. ● A magyar betyárköltészet tanulmányozása során ugyanezt a képet kapjuk, azzal színezve, hogy nálunk főként bécsi német irodalmi hatások is jelentkeztek. ● (→rablóköltészet, történeti népköltészet)

Irodalom:

I. Gutorov: Borba i tvoresesztvo narodnih msztyitye­lej (1949); L. J. Genin: Nyemeckij „raz­bojnyicsij” folklor XVIII. v. kak vira­zsenyie antyifeodalnovo protyeszta (Iz­vesztyija Akagyemii Nauk SZSZSZR — Otgyelenyije Lityeraturi i Jazika, 1956); H. Arnold: Vaganten, Komödianten, Fie­ranten und Briganten (1958); G. D. Hendricks: The Bad Man of the West (1961); M. E. Simmons: A Bibliography of the Romance and Related Forms in Spanish America (1963); V. Gaspariková: Zbojník Michal Vdovec v histórii a fol­klóre Gemerského l'udu (1964); Békés I.: Magyar ponyva Pitaval (1966); K. V. Csisztov: Russzkije narodnije szocialno­utopicseszkije legendi (1967).