történeti iskola
VIL15 712-713az orosz folklorisztika és filológia egyik irányzata. Fő jellemvonása az, hogy az orosz folklór jelenségeit a hazai történelem egyszerű visszatükröződésének tekintette. Ezt a nézetet V. F. Miller, Sz. K. Sambinago és mások már a 19. sz.-ban megfogalmazták (a →mitológiai irányzat, illetve az →összehasonlító irodalomtudományban az →átvétel jelenségeit hangsúlyozó felfogással szemben). Századunkban is tovább élt, pl. a Szokolov fivérek műveiben, akik „szovjet irányzatként” népszerűsítették. Főként a →bilina és a →történeti ének →történetiségének bemutatásával foglalkoztak, vitázva a poétikai és összehasonlító folklorisztika képviselőivel (V. M. Zsirmunszkij, V. J. Propp, J. M. Meletyinszkij, B. N. Putyilov és mások), akik áttételesen képzelik el a műfajok →történetiségét. A →morfológiai irodalomtudomány vagy később a strukturalizmus SZU-beli képviselői (már A. P. Szkaftimov, s természetesen M. M. Bahtyin, V. J. Propp és mások) is szemben álltak e felfogással, amiért a szovjet hivatalosság képviselői támadták is őket. ● (→folklorisztika.)
Irodalom:
B. A. Ribakov: Drevnyaja Rusz. Szkazanyija. Bilini. Letopiszi (1963); V. J. Propp: Folklor i gyejsztvityelnoszty (1976); V. V. Anyikin: Tyeoretyicseszkije problemi isztorizma bilin v nauke szovjetszkovo vremenyi (3 köt., 1978—1980); uő: Tyeorija folklornoj tragyicii i jejo znacsenyije dlja isztoricseszkovo isszledovanyija bilin (1980).
