romancero
VIL12 113 | részcímszó2. tágabb értelemben a →romance-költészet összefoglaló elnevezése, s nemcsak a középkori (és későbbi) kasztíliai (és általában spanyol) ilyen alkotások összességéé, hanem ide számítják az Ibériai-félsziget más (portugál stb.) hagyományait, sőt a judeo-spanyol költészet effajta költeményeit is. Külön és jól kutatott téma a latin-amerikai spanyol nyelvű költészetben e műfaj továbbélése. A romancero szót „románcgyűjtemény” jelentéssel a költők kötetcímként is használták Európa-szerte.
Irodalom:
R. Menéndez Pidal: Romancero judíoespanol (1906); uő: Los romances de América (1939); E. M. Simmons: A Bibliography of the Romance and Related Forms in Spanish America (1963).
