népi játék
VIL9 221-222a folklór keretén belül a játék megnyilvánulása, alkotásainak összessége. Mivel legtöbbször szöveg is társul hozzá, megkülönböztethetjük a játékdal, ritkábban néhány prózai játékszöveg műfajait. Rendszerint dallam, tánc, általában sztereotipizált cselekmény társul hozzá, amely lehet mindennapi tevékenység vagy annak utánzása, speciális játékszerek használata, gyakran a →szokásköltészet jelensége. Nemcsak a gyermekek körében fordul elő (→gyermekfolklór), hanem a fiatalok, sőt idősek is gyakorolják, legtöbbször külön alkalom keretében (pl. →lakodalmi költészet, fonójátékok, farsangi játék). Mivel a legtöbb nyelvben a →népi színjátékok egyszerűbb megnevezése is csak „játék” (pl. betlehemes játék, karácsonyi játék stb.), néha ezt a műfajcsoportot is ide veszik. ● Történetileg kapcsolatban van vele számos irodalmi jelenség (→irodalmi játékok), illetve társasjáték (→játék), sőt a sport is, ezek azonban annyira új vonásokkal rendelkeznek, hogy célszerűbb külön elemezni formáikat. (→játék, népiszínjátékok).
Irodalom:
K. Wehrhan: Kinderlied und Kinderspiel (1909); A. Rüssel: Das Kinderspiel (1965); E. M. Avendon-B. Sutton-Smith: The Study of Games (1971); Dömötör T.: A népszokások költészete (1974); W. G. Sumner: Népszokások (1978); H. Retter: Spielzeug (1979); I. Weber-Kellermann: Die Kindheit (1979); K. Otto—K. Schmidt—Y. Sotamaa—J. Salovaara: Playthings for Play (1979); A magyar folklór (1979); Újváry Z.: Népszokások és színjátékok (1—2. köt., 1919—1981); Hagyomány és kreativitás (1—3. köt., 1982).
