típuskatalógus
VIL15 542-543típusjegyzék; típusmutató: a folklorisztikában és a vele összekapcsolódó kutatásban a típusokat (→típus 4.) meghatározó, azokat rendszerben közrebocsátó munka. A tartalmi egységként meghatározott típus rendszerint rendelkezik egy →típusszámmal, valamint a nemzetközi kutatásban használt címmel. Ehhez képest a helyi, nemzeti meghatározások eltérnek, kiegészítéseket adhatnak. Példák a nemzetközi mesekatalógusból (→AaTh) és a Magyar Népmesekatalógusból (MNK):
AaTh 301 A túlvilágra vitt három királykisasszony megszabadítása (angol eredetiben: The Three Stolen Princesses, ‘A három ellopott hercegnő’) nemzetközi típusmeghatározás;
MNK **301 A Este, Éjfél, Hajnal – az MNK-ban rendezett magyar mesék, amelyek nincsenek meg a nemzetközi katalógusban (erre utal a szám előtti csillag), ám folytatásuk már a nemzetközi AaTh 301 típusszámhoz kapcsolódik;
AaTh 30113 Az Erős Ember és társai (Fenyőcsavaró, Szirttörő) (angol eredetiben: The Strong Man and his Companions [Pine-Twister, Cliff-Breaker]) = AaTh
301B Fehérlófia — a nemzetközi és a magyar típusszám egyezik, a rendkívüli erejű társak, pl. Fanyűvő, Kőmorzsoló is azonosíthatók, de a főhős neve, a Fehérlófia csak a magyarra jellemző.
● A katalógusok általában a típusszámok növekvő sorrendjét követik s az altípusokat mellékjelekkel jelölik. Pontosabb katalógusok utalnak arra is, hogy egy-egy típusszám (és az általuk jelölt szövegek) elterjedése helyi, nemzeti vagy nemzetközi-e. ● Tágabb értelemben sok műfaj rendszerezése történt ilyen módon; egy-egy nemzeti vagy nemzetközi gyűjtemény sorszámai típusszámokká, a változatokat is felsoroló gyűjtemények pedig katalógusokká válhattak. Ilyen pl. a dán filológus, St. Grundtvig szövegkiadása (Danmarks gamle Folkeviser, ‘Régi dán népdalok’, 10 köt., 1853—1965; a ma használt, 11—12. kötettel kiegészített reprint 1966 –1976), melynek címrövidítése (DgF) és az 1. kötet dalainak sorszáma lett az észak-európai balladák „típusszáma”. Hasonló módon az amerikai filológus, Fr. J. Child szövegkiadása (The English and Scottish Popular Ballads, ‘Angol és skót népballadák’, 5 köt., 1882—1898; új kiad. 1956; az újonnan gyűjtött dallamokat is tartalmazó, kiegészítő kiad.: B. H. Bronson: The Traditional Tunes of the Child Ballads, ‘A Child-gyűjtemény balladáinak hagyományos dallamai’, 4 köt., 1959—1972) nyomán az angol, skót és innen származó amerikai balladák típus-száma: Child + az első kiadás szövegeinek sorszáma. L. Erk és F. M. Böhme gyűjteménye (Deutscher Liederhort, ‘Német daltár’, 3. köt., 1893 1894) is máig a német népdalok rendszerének és típusainak hivatkozási alapja. ● Olykor még arra sincsen szükség, hogy típusonként rendezzék a szövegeket. Máig a nemzetközi →parömiológiai kutatás kiindulópontjaként szolgál a szövegeket vezérszavak sorrendjében közlő összehasonlító változatfelsorolás, I. von Düringsfeld és O. von Reinsberg-Düringsfeld Sprich-wörter der germanischen und romanischen Sprachen (‘A germán és román nyelvek közmondásai’, 2 köt., 1872—1865; reprint: 1973) c. műve; ehhez készülnek ma is a kiegészítések. ● Az orosz folklorista, A. Ny. Afanaszjev klasszikus gyűjteménye, a Narodnije russzkije szkazki (‘Orosz népmesék’, 1855– 1864) sem csak az orosz mesék morfológiai vizsgálatának volt kiindulópontja, hanem az 1958-as kiadáshoz V. J. Propp elkészítette az orosz mesék (második) AaTh-rendszerű típusmutatóját, az 1985—1986-os kritikai kiadásban pedig L. G. Garag és Ny. V. Novikov az öt és fél száz szöveget már a keleti szláv összehasonlító mesetípus-katalógusba illesztette. ● Minthogy továbbra sem készült el nyomtatott német mesetípus-katalógus, itt is a Grimm-mesék (→Grimm, Jakob) régi kritikai kiadásának (J. Bolte—G. Polivka: Anmerkungen zu den Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm, ‘Megjegyzések a Grimm-testvérek gyermek- és házi meséihez’, 5 köt., 1913—1932; reprint kiad.: 1963) sorszámait (KHM + szám) szokás ma is használni. ● Ma már igen széles körben használt a mesék nemzetközi típuskatalógusa (→mesekatalógus; az ott felsorolt munkák azóta további nemzetek mesekincsét áttekintő katalógusokkal gyarapodtak), és ennek rendszerét követi az új magyar katalógus is. Továbbra sincsen nemzetközi →mondakatalógus (az utalt cikkben felsorolt munkák szintén további közlésekkel egészültek ki; sajnos, ezek között magyar nincsen). Számos előzetes megbeszélés ellenére sincsen érvényes nemzetközi balladakatalógus (→ballada), és nem teljes az eddig publikált magyar ballada-rendszerezés sem. Folytatódik viszont az európai nemzetközi balladakatalógus szempontjából is döntő fontosságú adatokat közlő német balladakatalógus kiadása (Deutsche Volkslieder mit ihren Melodien Balladen, ‘Német népdalok dallamaikkal, balladák’; legutóbb a 8. köt. jelent meg, a 155. típusszámig). ● Különösen sokat fejlődött az észak-európai balladarendszerezés. Fontosabb művek: B. R. Jonsson—S. Solheim–E. Danielson: The Types of the Scandinavian Medieval Ballad (1978); V. Olason: The Traditional Ballads of Iceland (1982); A. G. Blom: Norske mellomalderballadar (1982—); B. R. Jonsson—M. Jersild: Sveriges medeltida ballader (1983—; eddig 3 köt., a 130. típusszámig).
● Számunkra különösen fontos a környező országok balladakincsének, illetve az ezzel összefüggő műfajoknak típuskatalogizálása.
A legfontosabb művek (ezek tárgyköre és módszere is jócskán különböző: Br. Krstic: Indeks motiva narodnih pesama balkanskih slovena (1984), a balkáni szláv népek epikus énekeinek motívumai; A. Amzulescu: Balade populare romínesti (I. köt., 1964); román balladakatalógus; Ju. I. Szmirnov: Vosztocsno-szlavjauszkije balladi i blizkije im fonni (1988); 250 keleti szláv balladatípus és ehhez hasonló szövegek típusai; O. Zilynskyj: Lidové ballady v oblasti západních Karpat. Interetnická skupina (1978); a nyugati Kárpátokban élő népek 51 balladatípusa; M. Srámková–O. Sirovátka: Katalog ceskych lidovych halad (4. rész, 1970; 1—2. rész, 1990); a 10 témakörre tervezett, ún. freiburgi ballada-rendszerezés szerint beosztott cseh balladakatalógus részei; E. Javorska: Katalog polskiej ballady ludowej (1990); saját rendszert követő lengyel balladakatalógus; Z. Kumer: Vsebinski tipi slovenskih pripovednih pesni (1974); a szlovén elbeszélő énekek európai rendszerezés szerinti katalógusa.
Más műfajok rendszerezését is elkezdték hasonló módszerrel. ● (–típus, katalógus)
Irodalom:
R. W. Brednich—L. Röhrich—W. Suppan: Handbuch des Volksliedes (2 köt., 1973—1975); K. Ranke: Enziklopädie des Märchens (1. köt., 1977—); W. Scherf: Lexikon der Zaubermärchen (1982); D. S. Azzolina: Tale Type- and Motif Indexes (1987); V. Voigt: Register und Systematisierung. Die ungarischen Volksballaden zwischen Freiburg und Budapest (Dona Folcloristica... L. Röhrich, 1990); Voigt V.: A magyar népmesekatalógus kérdései (Ethn, 1993); H. Jason: Motif, Type and Genre. A Manual for Compilation of Indices (1993).
