Vissza a főlapra

Jelmagyarázat:


EKL: Esztétikai kislexikon
KKE: Kulturális kisenciklopédia
VIL: Világirodalmi lexikon

leíró költészet

VIL7 148

a látvány az irodalmi műben az →áb­rázolt tárgyiasságok vizuálisan jellemez­hető elemeinek összessége. Voltaképpen két fő formája van: a közvetlen →ábrá­zolás, leírás eredményeként az ábrázolt személyek, tárgyak, események vizuális elemei, valamint a költői kép. Ez utóbbi nem mindig — s főként nem közvetle­nül — látványszerű, mivel valamilyen áttételen keresztül mutatja be a valóság elemeit. ● Az emberi test, az emberi arc, a mozdulatok, a viselet, az épületek, a természeti jelenségek és munkafolya­matok legtöbbjének bemutatása igen hosszú tradícióból származik, és társadalmi-történeti szempontból jól jellemez­hető. A vihar, a hajó, a gyümölcsszüret vagy a visszatérő madár, a fiát váró anya, az ölelkező szerelmesek bemuta­tása a látványszerűséget tekintve is iro­dalmi, esztétikai és társadalmi konven­ciók egész sorának felel meg. Az viszont az eddigi irodalompszichológiai kutatá­sokból nem derült ki egyértelműen, hogy a főbb látványelemek csakugyan értel­mezhetők-e mélylélektani módon (pl. →archetípusokként).