kultúraminta
VIL6 771-772az egyetemes néprajz fogalma bizonyos kultúrák kifejeződési típusainak megnevezésére. A kategória elterjedésének forrása az amerikai etnológus, R. Benedict 1934-ben kiadott Patterns of Culture ('A kultúra mintái') c. könyve, amelyet az európai kultúraelmélet (Fr. Nietzsche, O. Spengler és mások) is befolyásoltak. Ebben az apollóinak vagy dionüszoszinak (→apollói és dionüszoszi) nevezett pueblo-indián, a mágikus Dobu-szigeti (Új-Guinea keleti csücskénél levő sziget) és a nyugat-kanadai kwakiutlindián kultúrákat írja le, és elsősorban az egyénnek a civilizációba való beilleszkedését vizsgálja. Így utal a →szokásköltészet, a sámánizmus, általában a vallás és mágia jelenségeire, gyakran idézve az ide vonható primitív irodalmi műfajokat. A kultúrák pszicho-szociológiai egyenrangúsítása, ugyanakkor a különbségek hangsúlyozása befolyásolta a későbbi nemzeti karakter-kutatásokat (főként M. Mead műveiben), amelyben következetesen utalnak a művészet tényeire. ● (→irodalom és kultúra, etnológiai irodalomszemlélet)
Irodalom:
E. Markarjan: A marxista kultúraelmélet alapvonalai (1971).
