diákirodalom
VIL2 693a diákok által alkotott vagy közvetlenül számukra készült irodalmi alkotások összessége. Társadalmilag és történetileg igen eltérő jelenségek sorolhatók ide, annak megfelelően, hogy a nevelést miképp végzi a társadalom. Szorosabb értelemben csak a csoportos nevelés és az iskolák elterjedése után alakult ki. Az ókori társadalmakban az oktatás főként szóbeli lévén, a diákok irodalmi alkotásai közül csak némelyek (műformában készült feladatok, gúnydalok, mondások stb.) maradtak ránk. A középkorban a vágánsok irodalma főleg diákirodalom. Ekkortól kezdve szokás versenyek, iskolai játékok bevonása az oktatásba, ezek irodalmi műfajokként is értelmezhetők (tanköltemény, iskoladráma, szokásköltészet). A reneszánsz, reformáció, majd a barokk csak továbbfejleszti e formákat. Az iskolai társaságok, önképzőkörök, de politikai titkos csoportok, mozgalmak irodalma is a 18. sz. végétől éri el tetőfokát, legjellemzőbb példái a szabadkőműves mozgalmak, a Napóleon-ellenes társaságok, a sokféle demokratikus szövetség. Főként Kelet-Európában a nemzeti nyelvű irodalom ki bontakoztatását tűzik ki célul e társaságok, ugyanígy Magyarországon is. A 19. sz. közepére szerveződő „ifjú Európa” irodalmi áramlatai elválaszthatatlanok az egyetemi ifjúság művészi és politikai mozgolódásaitól. A század végére a diákszövetségek politikai-érdekvédő szervezetté válása szinte megszünteti az önálló diákirodalom kereteit, mára ez az amatőr irodalom, a kezdők terepévé válik, rendszerint országonként pályázatokkal, néhol külön sajtóval, kiadványokkal. ● Az iskolakönyvek, tankönyvek befolyása a diákirodalomra csekély, csupán néha célja az oktatásnak a diákok irodalmi termésre sürgetése. ● Az oktatástól függetlenül csak ritkán emelkedik irodalmi szintre a diákok művészi termése. A diákdal, a diákok gúnyversei, olykor naplói, máskor a maguk szórakoztatására készített regényei, drámái, a fantasztikus irodalom keretébe illő művei ilyenek. Talán a legnevezetesebb közülük A. Jarry Übü király c. színdarabja, amely eredetileg diáktréfának készült, később vált az avantgarde-színház egyik klasszikus ősművévé. ● (→ifjúsági irodalom)