Jacques de Vitry
VIL5 489-490 | Fröhlich Idával közösen[zsák dövitri]; (Reims, 1170 és 1180 közt—Róma, 1254. május 1.): latinul alkotó francia prédikátor, hagiográfus, történetíró. Párizsban tanult, majd később ott is tanított. Keresztes prédikátor Franciao.-ban és Németo.-ban, Brabantban Marie d'Oignies lelkipásztora, életrajzát is megírta Vita Mariae Oigniacensis (’Marie d'Oignies élete’, Acta Sanctorum, 4. köt., 636. old.) c., és beginakörök szervezője. Prédikált az albigensek ellen, és maga is részt vett a Szentföldre indított keresztes hadjáratban 1213-ban. 1216-ban Akka püspöke, 1226-tól haláláig Frascati érseke. ● Irodalmi hírnevét az említett életrajz, számos mesei és mondai elemet felhasználó prédikációi és Historia Orientalis et Occidentalis (’Keleti és nyugati történelem’, 1597) c. műve alapozta meg. Ez utóbbi egyben fontos forrás a keresztes hadjáratoknak és korának franciao.-i és itáliai történetéhez. Művének első része a Szentföld története, a második rész a nyugati — azaz európai — szokásokról, társadalomról írott beszámoló. ● A szentbeszédeiben elmondott és műveiben közzétett érdekes történetek az egész európai vallásos irodalom (közte a magyarországi is) közkincsévé váltak (→exemplum, legenda). A kutatók elsősorban ezek alapján próbálták megfogalmazni a középkori folklór és irodalom számos műfajának (példázat, legenda-mese, mese) jellemző vonásait és határait. Kiad.: J. Greven: Sermones feriales et communes (1914); G. Frenken—J. Greven: Exempla Jacobi de Vitri (1914); R. B. C. Huygen: Lettres de Jacques de Vitry (1960);
Irodalom:
T. F. Crane: The Exempla or Illustrative Stories from the Sermones Vulgares of Jacques de Vitry (1890); Ph. Funk: Jacobus von Vitry. Leben und Werke (1909); J. Greven: Die Anfänge der Beginen (1912); G. Frenken: Die Exempla des Jacob von Vitry (1914); L. Röhrich: Erzählungen des späten Mittelalters (1962–1967); F. C. Tubach: Index Exemplorum (1969).
