awdl
VIL1 591[audl], awdlau (többes számú fogalomhasználatban): lírai műfaj a walesi (kixnri) irodalomban. A szó angol közvetítéssel görög—latin eredetű, jelentése: ’dicsőítő költemény, óda’, de már a középkori walesi irodalomban tágabb értelemben használták, és a nem közvetlenül érzelmi, hanem inkább gondolati jellegű lírai alkotásokat nevezték így. Az awdl legrégibb emlékei a 14. sz. első feléből maradtak ránk. A műfaj népszerűségét egészen századunkig megőrízte, és mindvégig az →eistedfodd egyik kötelező formája volt. Egy awdlvers általában 6—20 négysoros strófából áll, amelynek metrikája a különböző →cynghanedd-sorok váltakozásából áll Ez és a rímelés bonyolult, nemegyszer mesterkélt jellegű, különösen a megrendelésre készült, klasszicista stílusú awdl esetében. Részlet Hywel ab Owain Gwynedd Awdl II. c. verséből:
Jólépült kastély kedves a lejtőn, hol büszke
árny tör álmomba égőn. Feljut odáig ki
küzd s akar hőn, veri vad hullám hörögve,
dörgőn,
.......................................
(ford. Tótfalusi I.)
Irodalom:
Irod.; G.Williams: An lntroduction to Welsh Poetry (1953).