Vissza a főlapra

Jelmagyarázat:


EKL: Esztétikai kislexikon
KKE: Kulturális kisenciklopédia
VIL: Világirodalmi lexikon

awdl

VIL1 591

[audl], awdlau (többes számú fogalomhasználatban): lírai műfaj a wa­lesi (kixnri) irodalomban. A szó angol közvetítéssel görög—latin eredetű, je­lentése: ’dicsőítő költemény, óda’, de már a középkori walesi irodalomban tágabb értelemben használták, és a nem közvetlenül érzelmi, hanem inkább gon­dolati jellegű lírai alkotásokat nevezték így. Az awdl legrégibb emlékei a 14. sz. első feléből maradtak ránk. A műfaj népszerűségét egészen századunkig megőrízte, és mindvégig az →eistedfodd egyik kötelező formája volt. Egy awdl­vers általában 6—20 négysoros strófá­ból áll, amelynek metrikája a külön­böző →cynghanedd-sorok váltakozásából áll Ez és a rímelés bonyolult, nemegy­szer mesterkélt jellegű, különösen a megrendelésre készült, klasszicista stílusú awdl esetében. Részlet Hywel ab Owain Gwynedd Awdl II. c. verséből:

Jólépült kastély kedves a lejtőn, hol büszke
árny tör álmomba égőn. Feljut odáig ki
küzd s akar hőn, veri vad hullám hörögve,
dörgőn,
.......................................
(ford. Tótfalusi I.)

● (walesi irodalmi formák, óda, gondolati költészet)

Irodalom:

Irod.; G.Williams: An lntroduction to Welsh Poetry (1953).