újstílusú népdal
VIL16 80-81az európai népdalok fejlődésének időben hozzánk legközelebb álló rétege. Ezek az énekek mind szövegeiket, mind dallamaikat tekintve jelentősen különböznek a korábbi időszakok dalaitól. Az újabb réteget („stílust”) a strófikus forma és az ehhez illeszkedő dallam jellemzi, amely már nem a →szokásköltészet kereteibe illeszkedik, hanem legfeljebb a →tánc és a szórakozás formáit követi. Témaköre legtöbbször a szerelem, illetve valamilyen élethelyzet élményvilága (az utóbbiak közé tartoznak pl. a hadsereghez kapcsolódó →katonadalok és a tágan értelmezett →munkásdalok). Az új stílusú népdaloktól nehéz elválasztani a hasonló tartalmi és formai változásokat tükröző újabb népballadákat (→ballada). ● Kialakulásának időpontja a különböző irodalmakban (és az eltérő irodalomtörténeti iskolák felfogásában) más és más. Itáliában és Franciao.-ban már a 14–15. sz.-ban kimutatják, a német nyelvterületen a 16. sz.-tól eredeztetik. A keleti szlávoknál és a Balkánon a lírainak nevezhető alkotások általában ide sorolhatók (→líra, személyes líra). ● A magyar „új stílust” zenetörténészeink hol a 16., hol a 19. sz. végétől eredeztetik. Szövegfolkloristáink a →kéziratos költészet adatainak figyelembevételével e népdalstílus kialakulását a 17. sz. elején kezdődő és a 19. sz. közepéig tartó folyamatnak tekintik. Tánctörténészeink már a 17. sz.-ban számolnak olyan párostáncokkal, amelyek e folyamat kezdetétől elválaszthatatlanok. Úgy látjuk, hogy a fejlődés szervesen összefonódott a szlovák és az erdélyi román népdalok átalakulásával, és a horvát népdalkincsben is megfigyelhetők hasonló jelenségek. ● A 18. sz. legvégétől a szépirodalmi →folklorizmus az új stílusú népdalt használta fel a népies →műdalok, „magyarnóták”, társasági dalok (→társasági költészet) számos változatában. E folyamat a francia →chanson vagy a német →Lied esetében már jóval korábban lezajlott, s a régi stílust a 19. sz.-tól gyakorlatilag csak az elmaradott fejlődésű területeken (pl. a más kontinensekre bevándorlók körében) lehet megtalálni. A színjátékok is az új stílusú népdalt vették át (→népszínmű), s ennek hagyománya folytatódott később a filmben és más tömegkommunikációs formákban is. ● (→népdal)
Irodalom:
Voigt V.: A népköltészet változása a XIX. században (Ethn, 1977, 1.).
