rítus
VIL11 797-798(lat. ‘szokás. szertartás’: 1. az az előírt mód, ahogyan egy vallásos szertartást végre kell hajtani. ● 2. a néprajztudományban ismétlődő cselekvés a szokásköltészet keretében. A rítusok összessége a népi kultúrában a →szokások. Az elnevezést a néprajztudomány a vallás köréből vette át, használata eléggé következetlen. Rítusnak nevezik a vallásos—mágikus szokáscselekvéseket, s a társadalmilag megszabott hagyományos szokáscselekvéseket is. A közönségesen rítusnak nevezett cselekmény egy olyan társadalmilag kialakult jelrendszer, melynek többnyire csak egy kultúrán, közösségen belül van egyértelmű jelentése. Megkülönböztetik magát a rítuscselekvést, valamint az ehhez kapcsolódó rítusszöveget, amely a legtöbb esetben metrikailag is jellemezhető.
