dualisztikus eredetmonda
VIL2 875az eredetmonda alműfaja, amelyben két erő vagy két szereplő (leggyakrabban az isten és az ördög) teremti meg azokat a tárgyakat, jelenségeket, lényeket, amelyek eredetéről a monda szól. Az eredetmondák egyik legrégibb, leginkább elterjedt, legtöbbet kutatott válfaja. A bibliai teremtéstörténetben, a perzsa dualisztikus történetekben, az európai középkor számos eretnekmozgalmának (legkivált a bogumiloknak) az ideológiájában központi helyet foglal el, és ennek következtében számos szépirodalmi alkotás is felveszi kellékei közé (→ördögirodalom). ● A magyar népköltészetben, de általában az európai folklórban is jól ismert; az amerikai indiánoknál a föld keletkezésével, Afrikában és Dél-Azsiában az emberi élet és a halál eredetével kapcsolatos történetekben közkedvelt.
Irodalom:
.: H. Abrahamsson: The Origin of Death (1951); M. P. Dragomanov: The Dualistic Creation of the World (1961); A. B. Rooth: The Raven and the Carcass (1962); A. M. Zolotarjev: Rodovoj sztroj i pervobütnaja mifologija (1964); H. Lixfeld: Gott und Teufel als Weltschöpfer (1971).
