Grimm, Jacob
VIL3 760-761 | Tarnói Lászlóval közösen(Hanau, 1785. jan. 4.—Berlin, 1863. szept. 20.): német nyelvész, irodalomtörténész, író. Apja jogász, öccse, Wilhelm, irodalomtörténész, nyelvész, fiatalabb öccse, Ludwig, festőművész volt. 1802–1805-ig a marburgi egyetemen jogot hallgatott, 1805-től Párizsban a középkori irodalmat tanulmányozta. Volt királyi magánkönyvtáros, diplomata, 1816-tól 1830-ig fivérével, Wilhelmmel a kasseli könyvtárban dolgozott. 1830-tól 1837-ig a göttingeni egyetemen adott elő. 1837-ben Jakob és Wilhelm Grimm is ama hét göttingeni professzor közé tartozott, akik az új hannoveri uralkodó önkényes intézkedései ellen tiltakoztak. Jakobot ezért kiutasították Hannoverből. 1840-től a berlini tudományos akadémia tagja volt. Széles körű kapcsolatot tartott az 1810-es évektől kezdve élete végéig a magyar nyelvészek-kel és folkloristákkal, hatása megfigyelhető Révai M., Ipolyi A., Erdélyi J. és mások működésében; az MTA kültagjainak sorába választotta. ● Jakob és Wilhelm a modern német filológiai kutatás megteremtői. Közösen kiadják világirodalmi jelentőségű népmesegyűjteményüket, a Kinder- und Hausmärchent ('Gyermek- és házi mesék', 2 köt., 1812—1814, a 3. kötet — jegyzetek — 1822). és mindketten részt vesznek a régi német irodalom kutatásában (Deutsche Sagen, 'Német mondák', 2 köt., 1816—1818). Mesegyűjteményük világszerte iskolát teremtett; nevezetesebbek L. Bechstein, H. Chr. Andersen. nálunk Benedek E. ilyen típusú népmesefeldolgozásai. Jakob emellett elsősorban nyelvészeti kérdésekkel foglalkozik. A négykötetes Deutsche Grammatik ('Német nyelvtan', 1819—1837), amely a nyelvi jelenségeket összefüggésükben és fejlődésükben vizsgálja, rendkívül nagy hatással volt a német nyelvtudomány fejlődésére. A Deutsche Grammatik számos szakkifejezése ma is megtalálható a német nyelvkönyvekben. Az 1852-től öccsével szerkesztett Deutsches Wörterbuchnak ('Német szótár') csak első négy kötete jelenthetett meg életében, utolsó, 32. kötetét 1961-ben a berlini és a göttingeni tudományos akadémia közösen adta ki. ● Egyéb főművei: Deutsche Mythologie ('Német mitológia', 1835); Geschichte der deutschen Sprache ('A német nyelv története', 1848). ● A Grimm-mesék első magyar fordítása: Nagy I.: Grimm gyermek- és házi mesék (1–2. köt., 1861), ettől kezdve máig mintegy 250 kiadásban jelentek meg Grimm-mesék magyarul, és már a századfordulóra befolyásolták a magyar mesekincset. Ma is rendszeresen megjelennek gyűjteményeik, átdolgozásban is (Benedek E., Rónay Gy. stb.), fordításban is. Pl. J. és W. Grimm Legszebb meséi, 1972; A Grimm-fordítók között megtaláljuk többek között Kálnoky L.-t, Mikes L.-t, Ritoók E.-t.
Irodalom:
Riedl Sz.: Emlékbeszéd Grimm Jakab felett (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből, 1873); Petz G.: Grimm Jakab emlékezete (EPhK, 1885); Rubinyi M.: Grimm és Révai (1903); Thienemann T.: Grimm Jakab és Ipolyi Arnold (EPhK, 1913); J. Bolte, G. Polivka: Anmerkungen zu dem Kinderund Hausmärchen der Brüder Grimm (1913—1932); Brüder Grimm Gedenken (1963); Jakob Grimm — zur 100. Wiederkehr seines Todestages (1963); Ortutay Gy.: Jacob Grimm és a magyar folklorisztika (Ethn. 1963, 3.); Erläuterungen zu der deutschen Literatur (Romantik, anto., 1967); Denecker: Jakob Grimm und sein Bruder Wilhelm (1971).
