Frauenstrophe
VIL3 34-35 | Vízkelety Andrással közösen[fraunstrofe] ('női strófa'); Frauenmonolog; Frauenlied: a középkori német költészetben — főként a Minnesangban — kialakult lírai műfaj; olyan →helyzetdal, amely a női érzelmeket (általában vágyódást vagy panaszt) szólaltatja meg. Már a Kürenbergernél előfordul:
Ha egyszál ingben állok magamban, s messze vagy, egyre csak rád gondolok én, ó, nemes lovag, úgy lángol az arcom, mind vadrózsán a virág, és árva szívemben kél tenger szomorúság.
(ford. Lator L.)
A gallego-portugál →cantiga de amigo és a francia →chanson de femme rokona, távoli előzményei között számon tartható az →archaikus költészetben sokfelé megtalálható →asszonydal. ● (→német irodalmi formák, asszonydal).
Irodalom:
H. Fischer: Der Frauenmonolog in der deutschen höfischen Lyrik (1934).
