hiedelem
KKE 226
ténybeli összefüggéssel nem igazolt vélemény; az ismeretelmélet fogalomrendszerében nem bizonyított következtetés. A különböző ~ek sokszorosan összefüggnek egymással, ez a rendszer, amely megnyilvánulhat a →primitív vallás, a →mágia, a →mítosz, a →néphit és a →népi vallásosság jelenségeiben is.
Irodalom:
Hiedelemrendszer és társadalmi tudat, I–II. (1980); Dömötör T.: A magyar nép hiedelemvilága (1981); Jung K.: Táltosok, ördögök, garabonciások (1985).
írásbeliség
KKE 239
a művelődéstörténet és kommunikációelmélet egyik alapfogalma, a kultúra termékeinek megfogalmazási és hagyományozási módja, a →szóbeliség ellenpárja. • Az írás az osztálytársadalmakban jelenik meg, és noha az uralkodó osztály használja, bizonyos fokig eljut az alávetett osztályok körébe is, ily módon a folklóron belül is megtalálható (pl. a feliratok formájában). Aktív módja az írni tudással, passzív módja az olvasni tudással függ össze, e kettő egymással nem teljesen azonos. • A nyelvi ~ fogalma mellett megemlíthető a számításbeli, zenei stb. ~ is. A neveléstörténet részletesen foglalkozik az ~ kutatásával. A különböző írástechnikák, főként a nyomtatás megjelenése nagymértékben befolyásolta az elterjedtségét. Ismerünk olyan eseteket is, amikor a primitív népek körében az eurázsiai írásbeliségektől függetlenül is kialakulnak hasonló formák. Bizonyos analógiákon túlmenően azonban az őstársadalom jelzései, a maya „hieroglifikus” ábrázolás, a perui „csomóírás”, a tetoválási jegyek vagy a primitív népek üzenetei („levelei") nem tekinthetők az ~ teljes értékű megnyilvánulásának, minthogy nem a teljes nyelv rögzítésére alkalmasak, hanem csak egyes üzenettípusok közvetítését szolgálták. • (→írástörténet)
Irodalom:
E. Doblhofer: Jelek és csodák (1962); V. J. Goody: Literacy in Traditional Societies (1968); Voigt V.: A szájhagyományozás törvényszerűségei (1974); S. G. Gudschinsky: Literacy (1976); Filep L.–Bereznai Gy.: A számírás története (1982); C. Zaslavsky: Afrika számol (1984).
