primitív társadalom
KKE 574
az etnológia egyik alapfogalma; olyan társadalmak megnevezése, amelyek nem érték el az osztálytársadalmak fejlettségi fokát. Történetileg ilyen jellegű az →őstársadalom is, pontosabb értelemben azonban ekkor még nincsenek osztálytársadalmak, míg a ~ már osztálytársadalmak között él. Megbízható adatokkal életükről csak az utóbbi évszázadokból rendelkezünk, és e korszakban gyors változásuk figyelhető meg, amely azonban rendszerint nem önálló fejlődés, hanem a gyarmatosítástól és kulturális imperializmustól befolyásolt →kultúraváltás. • Az elnevezés arra utal, hogy e társadalmak elsődlegesek, kezdetlegesek. Ez azonban közvetlenül nem igazolható. Noha az osztálytársadalmak történelmének megfelelő történelmük nincs, kialakulásuk és továbbélésük igen hosszú időt ölel fel. Nagyságuk különböző, általában viszonylag kisebb populációs egységekből áll, ezek azonban nagyobb területen is szétszóródhatnak. Nyelvük általában lokális egységekre tagolódik, amelyek még a nyelvjárásoknál is korábbi fokot képviselnek. Művészetük és általában szellemi kultúrájuk a véltnél gazdagabb, szociális kultúrájukra is jellemző a bonyolultság, amely nem azonos a fejlettséggel, hanem az egyazon társadalmi szinten megvalósuló tagolódásként jellemezhető. Ám Lévy-Bruhl ún. primitív mentalitás fogalma, mely szerint a ~ keretei között egy prelogikus gondolkodásforma az általános, aligha igazolható. • Kultúrájuk elemeit átveszi a →primitivizmus keretében az osztálytársadalmak kultúrája (általában művészete) is. • A ~ pejoratív értelmű megnevezését többféle módon kísérelték meg elkerülni. Az „írásnélküli” megnevezés nem elég pontos, ezenkívül csupán egyetlen kommunikációs vonást hangsúlyoz. A „természeti nép” elnevezés önellentmondás, mivel minden nép és kultúra nemcsak természeti, hanem társadalmi jelenség is. A múltban ismert volt a „vad” meghatározás is, amelynek származékai (pl. a francia sauvage – ’vad’) terminusként ma is felbukkannak. Néhány más megoldás (iparosodás előtti népek, civilizáció előtti népek, egyszerűbb népek stb.) hasonlóan nehézkes, és ezeket nem is alkalmazták széles körben. • A ~ önmagában is különböző fejlődési fokozatokat képvisel, helyi változatai is jelentősek. Ezek tüzetes vizsgálatával az egyes társadalmi intézmények (család, nemzetség, törzs, állam stb.) konkrét kutatói foglalkoznak.
Irodalom:
Ratzel F.: A Föld és az ember (1887); L. T. Hobhouse–G. C. Wheeler–M. Ginsberg: The Material Culture and Social Institutions of the Simpler Peoples (1915); E. O. James: Primitive Ritual and Belief (1917); H. Lowie: Primitive Society (1921); Lévy-Bruhl: La Mentalite primitive (1922); C. Lévi-Strauss: Les structures élémentaires de la parenté (1949); G. P. Murdock: Social Structure (1949); R. Firth: Elements of Social Organization (1951); E. E. Evans-Pritchard: The Institutions of Primitive Society (1954); J. Lips. A dolgok eredete (1962); L. Main: Primitive government (1962); F. Boas: Népek, nyelvek, kultúrák (1975); Néprajzi szöveggyűjtemény, I. (1982).
